Zita királyné, Boldog IV. Károly, az utolsó magyar király és osztrák császár felesége a hitvesi hűség, az odaadó szeretet és az önfeláldozás példaképe. Boldoggá avatásáért egyesület alakult itthon és Franciaországban.
2021. június 16. 12:09
p
2
0
0
Mentés
Őry Krisztina írása a Mandiner hetilapban.
Zita Bourbon–pármai hercegnő 1892. május 9-én született az olaszországi Viareggio közelében I. Róbert Bourbon–pármai herceg és Mária Antónia portugál infánsnő gyermekeként. Huszonegyen voltak testvérek két anyától. A nagycsaládban több sérült gyermek is élt, ami abban a korban ritkaságnak számított. A szociálisan érzékeny Zita hamar megtanulta a rászorulók támogatását.
Zita példamutatóan kitartott a férje mellett a legnehezebb történelmi időkben”
Szigorú édesanyja vasfegyelemmel, mély hitben nevelte őt és a testvéreit. A gyermekéveket vidéken töltötték családi szeretetben. Tizenévesen Zitát több lánytestvérével együtt beíratták a zangbergi Szent József leánynevelő intézetbe. Tanulmányait később az Egyesült Királysághoz tartozó Wight-szigeten, a Szent Cecília-zárdában folytatta, amelyet anyai nagynénje vezetett. Az egyházi iskolák és a vallásos édesanya a fiatal hercegnő mélyen hívő gondolkodásmódját már a korai éveiben megalapozták.
Mátyás korszakos ellenfele, a leghosszabban uralkodó német-római császár elsőrangú képességekkel rendelkezett, Bécs ostroma sem ingatta meg, a „jók-rosszak” megközelítést pedig ideje elengednünk.
A hangzatos, újra népszerűvé váló hipotézis nyomába eredtünk Magyar Zoltán folklórkutatóval. A szakember elárulta, mennyi köze lehet László királyunknak a világ talán leghíresebb lovagjához.
A tanár úr, M. Kiss professzor, Sanyi bácsi – a magyar történetírás egyik nagy öregje távozott. Sőt, a 20. századi magyarországi diktatúrák kutatásának nagy öregje. Máthé Áron írása.
A moldáv államiság törékeny, a román egyesülés kérdése újra és újra felmerül, miközben az orosz befolyás sem múlt el nyomtalanul – nyilatkozott lapunknak a szakértő.
A Húrokon írt történelem című műsorban mások mellett Schuster Lóránt, Korda György, Csepregi Éva, Kovács Kati, Vikidál Gyula, Tátrai Tibor, Nagy Feró, Charlie és Demjén Ferenc mesél nemcsak a saját pályafutásáról, de arról is, hogyan lehetett a szocializmus keretei között zenészként és emberként létezni.